pont így érzem magam mint az itthoni lukas polom. Damaged, nem a legszebb but still funkcionálok egy bizonyos pontig. (Habár menőnek menő)
Borzasztó emberek kezébe adtam a törékeny lelkem.
pontosan olyan érzés ez, mint amikor bepakolgatsz minden fost a liked songsba spotyn és rámész a shuffle playre es nemtudod leállítani.
Két hete keresztbe alszom az ágyamon, mert az olyan mintha csak egy délutáni szundit nyomnék nem pedig lefeküdnék este egyedül magányosan aludni.
a legelső barátom megcsalt a saját lakásomon, a saját ágyamba amig dolgoztam aztán megtaláltam a kotont és hozzámvágta, hogy ‘és akkor mivan’ aztán befordult a fal fele aludni.
vajon ezt a sztorit ő, hogy mesélné el? : egy hisztis féltekeny picsa volt végig a kapcsolatunk alatt?
tavaly több temetésen voltam mint bulizni es a munahelyem reakcioja az volt hogy legyél egy kicsit vidámabb és kedvesebb a többiekkel. thanku
amugy az mekkora öröm lehetett amikor vártad az uj kedvenc számod a rádióban, vagy a koncertet hogy hallhasd es vegre megszolalt.
Kibaszottul mind halottak vagyunk es egy fél karnyujtasra van minden. Senki semminek nem örül és ezert vagytok mindannyian ekkora fos szarfaszuak.
az, hogy számodra fontos emberek évek után ugy kilépnek az életedből és úgy tesznek mintha sokadágon ismerősök lennétek nem pedig évekig ‘jóbarátok’. és nem mondják meg neked a reasont meg hogy esetleg mit tehettél vagy mi változott az geci fájdalmas.
ugyanitt: üzenem ezeknek, hogy a KURVA ANYATOK
viszont ha legjobb barátok vagyunk akkor nem lenne fura a padlon lapokra irva a pro contra érveket levezetni mindkettőnk szemszögéből nem?
azt hittem tanultam már abbol a ‘hibambol’, hogy ne essünk egymásba a legjobb barátommal, de here we go again ✌🏼