amikor rám ül egy ilyen nyugis hangulat és mikor megyek dolgozni azt érzem, hogy csönd van pedig tudjátok milyen a belváros reggelente akkor elkezdek aggodni. Ha a nap végéig nem basz fel semmi akkor meg már félek.
köztudott hogy az öngyilkosságot egy ilyen megnyugvás előzi meg, vicces, hogy annyi mumus van az ágy alatt és annyi pazichopata körülötted, de te mégis saját magadtól félsz a legjobban.
nem is tudom mit csinalnek ha valaki a fulembesugná, hogy kivánlak. szerintem őszinten még sose happened
annyira szorogtam az elmult időszakban, hogy az állkapcsomat ugy szoritottam, hogy letort a fogam
lehet azért próbálom figyelmen kívül hagyni jeffrey dahmer red flagjeit mert finally a men who think i’m a snack baby.
pont így érzem magam mint az itthoni lukas polom. Damaged, nem a legszebb but still funkcionálok egy bizonyos pontig. (Habár menőnek menő)
Y gay?
Yes
*my anthem is playing in the background*
ha valaha is annyit írok egy single üzenetben, hogy ‘az cool’ akkor elárulom az gecire nem cool és végeztem.
Amugy neha tudom magamrol, hogy fine vagyok as fuck
nemtudom melyikőtök ment már át a klinikai depresszion, de van az amikor elkezded átaludni a napokat aztán fent vagy egész éjszaka, majd mész dolgozni és ujra fent vagy és lebetegszel majd és már lassan ki sem kelsz az agyból.
Elkezdődött ujra. Sose voltam ilyen magányos és nemtudom mit csináljak, hogy ne csússzak vissza. A legutolso major depressziom két évig tartott. Ebből most tényleg nem fogok kijönni élve és már most sirok is a telefonom fölött